A halogatás okai

A halogatás a mindennapi életünk szerves része, szinte mindenki találkozott már azzal a kísértéssel, hogy elhalassza egy fontos feladat elvégzését, sőt vannak olyan emberek, akiknek a halogatás állandó szokása. De mi áll a halogatás mögött? Miért vagyunk hajlamosak elnapolni a feladatok elvégzését, akár annak tudatában is, hogy ez később problémákhoz vezet és hosszú távon rossz hatással lehet ránk?

A halogatásról szóló blogbejegyzés 1. részében megnézzük, hogy milyen okok rejlenek ennek a viselkedésnek a hátterében, a 2. részében pedig a halogatás elleni küzdelem lehetséges módjait vesszük végig, gyakorlati módszerek segítségével.

• Tökéletességre való törekvés

Sokan azért halogatnak, mert félnek attól, hogy nem képesek tökéletesen teljesíteni egy feladatot, ők a perfekcionisták. A tökéletességre való törekvés olyan nyomást gyakorol rájuk, ami akadályozhatja a kezdeti lépések megtételét. Esetükben az elvárásoknak való megfelelési kényszer sokszor olyan szinten van jelen, hogy ők inkább elhalasztják, vagy teljesen elkerülik a feladatok elvégzését, nehogy szembesülni kelljen a lehetséges kudarcokkal és a számonkéréssel.

• Stressz és feszültség elkerülése

A halogatás gyakori okai közé tartozik a feszültség és a stressz elkerülése. Az emberek gyakran hajlamosak az olyan feladatokat elkerülni, amelyek szorongást vagy félelmet váltanak ki belőlük. Emiatt a kihívásokkal való szembenézés helyett inkább a kényelmet és a biztonságot választják, amely rövid távon hozhat megkönnyebbülést, hosszú távon viszont több problémát generál. Érdemes megemlíteni a halogatás stressz-generáló ciklikus jellegét is, amikor valaki egyszer elkezdi halasztani a feladatait, amit aztán ismétel és ez további halogatáshoz vezethet. A halogatás halogatásának ördögi köréből nehéz a kiszállás!

• Időkezelési problémák

Az időkezelési képességek hiánya is hozzájárulhat a halogatáshoz. Azok, akik nehezen tudnak prioritásokat felállítani vagy hatékonyan beosztani az idejüket, könnyen találnak kifogásokat a munka elkerülése érdekében. Ha valaki nem tudja rangsorolni az elvégzendő feladatait, akkor előbb-utóbb szétforgácsolódik, aztán kapkodni kezd, ennek pedig a következménye a hibázás lesz.

• Azonnali kielégülés illúziója

Az egyik fő ok, amiért hajlamosak vagyunk halogatni, az az azonnali kielégülés iránti vágy. Az elhalasztott tevékenységek gyakran nehezek vagy kellemetlenek lehetnek, míg az azonnali élvezetet nyújtó tevékenységek – például a szórakoztató videók nézése vagy a közösségi média böngészése – könnyebben hozzáférhetők és kevésbé megterhelők. Ez az azonnali kielégülési vágy vezethet ahhoz, hogy elhalasszuk a fontosabb feladatok elvégzését egy későbbi időpontra, akkor is ha ez igazából időpocsékolás.

• Motiváció és célkitűzés hiánya

A motiváció hiánya is vezethet halogatáshoz. Ha valaki nem érzi eléggé motiváltnak magát, vagy nem látja a cselekedeteinek hosszú távú hasznát, könnyen elodázhatja a feladatait.
A célok hiánya vagy azok elégtelen tisztázása szintén problémát jelenthet. Ha valaki nem rendelkezik konkrét célokkal vagy nem látja, hogyan kapcsolódnak a teendői a nagyobb terveihez, akkor azok végrehajtását könnyen elnapolja.

Célok megvalósításáról egy részletes cikket írtam itt.

A halogatás tehát bonyolult jelenség, amely számos pszichológiai, motivációs és érzelmi tényezőből eredeztethető. Azonban felismerve ezeket a tényezőket és tudatosan dolgozva azokon, a halogatási szokásokat lehet kezelni és minimalizálni.

Tarts velem a halogatásról szóló blogbejegyzés 2. részében is, amelyben a halogatás elleni küzdelem lehetséges módjait fogjuk végigvenni gyakorlati módszerek segítségével.

Ha te is hajlamos vagy a halogatásra és egyedül nem boldogulsz, vagy elakadtál és szeretnéd, hogy segítsek, keress bátran az elérhetőségeim bármelyikén!