A halogatásról szóló blogbejegyzés 1. részében megnéztük, hogy milyen okok rejlenek a háttérben, ebben a 2. részben pedig a halogatás elleni küzdelem lehetséges módjait vesszük végig, gyakorlati módszerek segítségével.

A halogatás mindenki életében jelen van, és sokszor komoly kihívást jelenthet az egyéni és szakmai fejlődés szempontjából. A mai felgyorsult világban, amikor ömlik ránk az információ és folyamatosan impulzusok érnek, könnyű elveszíteni a fókuszt és a motivációt, de számos hatékony módszer létezik a halogatás legyőzésére. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan lehet felismerni a halogatást, és bemutatjuk a legjobb módszereket annak legyőzésére.

• Önismeret: felismerés és elfogadás

Az első lépés a halogatás elleni küzdelemben az, hogy felismerjük amikor a halogatás kezdi befolyásolni a tevékenységeinket és beazonosítjuk, hogy ez problémát jelent.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy miért halogatunk, és ez milyen negatív hatással lehet az életünkre. Ezért tegyük fel magunknak a kérdést és igyekezzünk őszintén megválaszolni azt: Miért halogatok? Mi áll a halogatás hátterében? Lehetséges, hogy perfekcionizmus, túlzott stressz, félelem vagy éppen rossz szervezés, priorizálás hiánya, időkezelési problémák? Az önismeret segít megérteni a halogatás okait, és a megfelelő önreflexióval könnyebb lesz megtalálni a megoldást.

• Célok kitűzése és prioritások felállítása

A célok kitűzése és a feladatok rangsorolása segítenek abban, hogy lássuk, mi a legfontosabb feladat, és ne engedjünk a kísértésnek, hogy az azonnali élvezetet nyújtó tevékenységek (pl. közösségi média böngészése) végzéséért cserébe elhalasszuk a fontos teendőket. A priorizálásban segít pl. az Eisenhower-mátrix, amely egy hatékonyságot növelő és időgazdálkodási eszköz. Nevét Dwight D. Eisenhower volt amerikai elnökről kapta, aki arról volt ismert, hogy kiváló hatékonysággal gazdálkodott az idejével. A mátrix segít a feladatok prioritásának meghatározásában sürgősségük és fontosságuk alapján.

Először a fontos és sürgős feladatokat kell megoldani, ide jellemzően a közeli határidős ügyek, vagy a veszélyhelyzetek elhárítása tartozik. Másodlagos prioritásúak a fontos, de nem sürgős feladatok, amelyeknek nincs határidejük, de a hosszú távú célok eléréséhez kulcsfontosságúak. A sürgős, de nem fontos feladatokat lehetőség szerint át kell ruházni másra vagy meg kell szüntetni. A nem sürgős és nem fontos feladatok olyan ügyek, amelyek nem járulnak hozzá a célok eléréséhez, és időpazarlásnak tekinthetők.

• Kis lépések, nagy feladat részfeladatokra bontása

A nagy feladatok gyakran ijesztőek lehetnek, és könnyen vezethetnek halogatáshoz, ezért bontsuk le ezeket kisebb, kezelhető részekre, írjunk listát a teendőkről, haladjunk lépésről-lépésre. A részfeladatok könnyebben megvalósíthatók, elvégzésük növeli az önbizalmat, a motivációt továbbá az elégedettséget.

• Időmenedzsment: reális határidők, időzített munkavégzés, rendszeres szünetek

Az idő szervezése és a határidők szigorú betartása elengedhetetlen a halogatás elleni küzdelemben. Határozzunk meg reális határidőket, és tartsuk magunkat hozzájuk. A határidők segítenek fókuszálni és minimalizálják a halogatás lehetőségét. Alkalmazzuk az időzített munkavégzés technikáját, amely segíthet abban, hogy koncentrált időszakokban dolgozzunk, majd rövid szüneteket tartsunk. Ez segít csökkenteni a feszültséget és növeli a hatékonyságot.
Azt azonban ne hagyjuk, hogy a szünetek átvegyék az irányítást, és ne váljanak kifogássá a halogatásra. A rendszeres szünetek fontosak a hatékony munkavégzéshez, de tudatosan kell őket beütemezni.

Kiváló technika ehhez a Pomodoro technika. Élettanilag bizonyított tény, hogy az agy gyerekek esetében 45, felnőttek esetében pedig 90 percnél hosszabb időintervallumon túl már nehezen tud koncentrálni, ezért szüneteket kell beiktatni a munkába vagy a tanulásba. A Pomodoro módszert az 1980-as években az olasz származású Francesco Cirillo dolgozta ki, akinek tanulási problémái voltak. Mozgatórugója egy paradicsom alakú konyhai időmérő eszköz volt és mivel a paradicsom szó olaszul pomodoro, innen ered a módszer elnevezése.

A technika alapja a következő: egy pomodorót, azaz 25 percnyi koncentrációt követően 5 perces szünetet kell tartani, majd 4 ilyen ciklus után jön egy 20–30 perces pihenő. A kulcs minden esetben az, hogy az adott időtartam alatt kizárólag a kijelölt feladatra kell koncentrálni, a multitasking (azaz több feladat egyidejű elvégzésének) minden formáját kizárva.

• Ösztönzés és jutalmazás, motivációs technikák

Jutalmazzuk meg magunkat az elvégzett feladatok után és értékeljük, hogy sikerrel jártunk. Ez ösztönzőként szolgálhat, hogy könnyebben szembenézzünk a következő kihívásokkal. Használjunk motivációs technikákat a fókusz megtartására. Az apró jutalmak, az elégedettség érzése a feladat elvégzése után, vagy akár a külső támogatás mind olyan eszközök, amelyek növelik a motivációt és csökkentik a halogatás esélyét.

• Segítségkérés, környezet támogatása

Beszéljünk másokkal a céljainkról és a halogatási szokásainkról. Ha úgy érezzük, hogy egy feladat túl nehéz és egyedül nem boldogulunk, ne féljünk segítséget kérni a környezetünktől, a feladat jellegéből adódóan pl. munkatársaktól, barátoktól, családtagoktól. Vizsgáljuk meg rendszeresen saját teljesítményünket, és tanuljunk a tapasztalatokból. Ha azonosítjuk a gyakran ismétlődő hibákat, könnyebb lesz rajtuk változtatni.

A halogatásról szóló két részes cikkben láthattuk, hogy a halogatás okainak feltárása és a halogatás legyőzése nem megy egyik napról a másikra, ez sokszor hosszabb folyamat. Az önismeret, a priorizálás, az időgazdálkodási módszerek (pl. Eisenhower-mátrix és Pomodoro technika), a motivációs technikák és a környezet támogatása mind olyan eszközök, amelyek segítenek a halogatás leküzdésében. A bemutatott gyakorlati módszerek alkalmazásával növelhető a produktivitásunk és elkerülhető a felesleges stressz. Érdemes kipróbálni!

Ha te is hajlamos vagy a halogatásra és egyedül nem boldogulsz, vagy elakadtál és szeretnéd, hogy segítsek, keress bátran az elérhetőségeim bármelyikén!